Magyar 
English A szülészeti-n?gyógyászati szakma és a bábaság szemlélete eltér?, így szakmai szabályaik is eltér?ek.
Nagyon leegyszer?sítve a két szemlélet közötti különbséget: az orvosi szabályok annak mentén alakultak ki, hogy amikor baj van, be kell avatkozni. Ebb?l adódik, hogy végül nem csak akkor avatkoznak be, amikor ténylegesen baj van, hanem egyenesen kézbevették a szülés irányítását, vezetik a szülést. A bábaság pedig azon alapul, hogy a szülés a saját zavartalan ritmusában magától zajlik, és ha baj van, akkor kell beavatkozni. A bábaság elismeri, hogy ahol születés, szülés van, ott megjelenhet a halál is, attól függetlenül, hogy hibázik-e valaki vagy sem. Ez a tény a kórházi szülésekre is érvényes, épp úgy ott sem mindig van hibás, ha veszteség történik. Fontos, hogy az illtékesek szakszer?en, pártatlanul vegyék körültekint? vizsgálat alá, hibáztatható-e valaki, vagy sem.
Nagyon leegyszer?sítve a két szemlélet közötti különbséget: az orvosi szabályok annak mentén alakultak ki, hogy amikor baj van, be kell avatkozni. Ebb?l adódik, hogy végül nem csak akkor avatkoznak be, amikor ténylegesen baj van, hanem egyenesen kézbevették a szülés irányítását, vezetik a szülést. A bábaság pedig azon alapul, hogy a szülés a saját zavartalan ritmusában magától zajlik, és ha baj van, akkor kell beavatkozni. A bábaság elismeri, hogy ahol születés, szülés van, ott megjelenhet a halál is, attól függetlenül, hogy hibázik-e valaki vagy sem. Ez a tény a kórházi szülésekre is érvényes, épp úgy ott sem mindig van hibás, ha veszteség történik. Fontos, hogy az illtékesek szakszer?en, pártatlanul vegyék körültekint? vizsgálat alá, hibáztatható-e valaki, vagy sem.
A bábáink pereiben szereplő orvosszakértők abban érdekeltek, hogy a közvélemény és a szakma egyaránt veszélyesnek ítélje meg az otthonszülést, és ezért nem veszik figyelembe a nemzetközi bábaszakma szabályait és az e módszerrel dolgozók gyakorlati tapasztalatait, valamint az ebből származó legfrissebb kutatási eredményeket. Ezen kívül a szóban forgó ügyben kizárólag olyan orvosszakértőket fogadott el a bíróság, akik nemcsak tájékozatlanok otthonszülés terén, nemcsak, hogy nem láttak soha otthonszülést, de eleve és nyíltan a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elveit képviselik, amiről tudvalévő, hogy ellenzi az otthonszülést. És még csak nem is feleltek meg a saját maguknak kiszabott feltételeknek, az Országos Igazságyügyi Orvostani Intézet jelenleg is hatályos módszertani levelében foglaltaknak, amely „Az igazságügyi orvosszakértők magatartásáról és felelősségéről” szól.
A perbe fogott bábák úgy vélik, hogy az igazságügyi szakértők foglalkozásuk körében- ki jobban, ki kevésbé- szakmai szabályokat szegtek meg, ugyanis szakmai szempontból foglalkozási szabálynak minősülnek az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani leveleiben foglaltak. A módszertani levél több pontban foglalja össze, hogy egy szakvélemény mely esetekben nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak. A kifejtett pontokat így összegzi, idézem:
"elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szakvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vagy helytelen szakvélemény születik, az – amellett, hogy általában is kétségeket
támaszthat az egész szakértői intézménnyel szemben – téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet.”
támaszthat az egész szakértői intézménnyel szemben – téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet.”
Szeretnék egy két közérthető dolgot kiragadni, ami csupán illusztrációként szolgál, mert a jegyzőkönyvekben és orvosszakértői véleményekben sajnos bőven található pontatlanság, csúsztatás, előítélet, részrehajlás, elégtelen szakmai bizonyítás, légből kapott, nem létező forrásra való hivatkozás.
A módszertani levél 4. pontja: a szükséges körültekintés elmulasztása
Dr. M. M. és Dr. B. P. kiegészítő szakvéleményében ismételten nem vettek tudomást a számukra immár többszöri alkalommal elébük tárt születéstörténetről, máskülönban nem állapították volna meg szakvéleményük 10. oldalán kétszer is, hogy a "B" magzat esetében belső vizsgálatot és burokrepesztést kellett volna végezni. A szüléstörténetből világosan kiderül, hogy mind a belső vizsgálat, mind pedig a burokrepesztés megtörtént.
A kettes számú jegyzőkönyvben szerepel egy vita, mely a Martiusz műfogás köré csoportosul, hogy ezt az említett műfogást szabad-e használni vagy sem.
És most ismét idézek:
"Az a baj, hogy ezt a Martiusz féle műfogást valóban többször alkalmazták, de éppen a veszélyei miatt ma ezt nem tartják alkalmazhatónak.
Ismert műfogásról van szó. Én elég régen jártam egyetemre, és használtam ezt a fogást a tanulóbabán a II.számú Szülészeti Klinikán. Nekünk akkor még tanították azzal a megkötéssel, hogy ez egy veszélyes tevékenység.
Én annak idején úgy tanultam, hogy egy próbálkozást követően, ha nem sikerül, akkor ezt ne próbáljuk tovább.
Én annyit tudok, hogy 1963-ban végeztem, akkor még tanították nekünk."
A bábák hozzáfűzése a fentiekhez, amivel jó, ha mi is tisztában vagyunk: Martiusz 1984-től!!! kezdett publikálni, és a nevezett műfogást egy 1998-as szaklapban ismertette, tapasztalataival együtt.
Egy példa a 6. pont alátámasztására, mely a következő:
egyoldalú értékelés, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes valllomásokra kialakított vélemény
Az alábbi mondat a 3. jegyzőkönyvben szerepel:
"Az anya akkor került közvetlen életveszélyes állapotba, amikor olyan súlyos vérveszteség lépett fel nála, amit a János Kórházba történt bekerülése során labor paraméterekkel is dokumentáltak"
Az említett "laborparamétereket" egyetlen okirat sem tartalmazza.
Végül álljon itt egy példa a 2. pont alátámasztására, nevezetesen hogy a szakértő a szakértői tekintélyének kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől. Tájékoztatásul
"Wagner professzort nagyon tisztelem, mert 15 évet a WHO-val foglalkozott, a Nő és
Gyermekegészségügy Központjában. Én viszont hozzáteszem, hogy 50 év alatt 100.000 szülés tapasztalata áll mögöttem. Nem szerettem volna ezt idehozni, de mivel Wágner professzor is agyon dicséri magát, ezt az egy mondatot megengedhetem magamnak."
Gyermekegészségügy Központjában. Én viszont hozzáteszem, hogy 50 év alatt 100.000 szülés tapasztalata áll mögöttem. Nem szerettem volna ezt idehozni, de mivel Wágner professzor is agyon dicséri magát, ezt az egy mondatot megengedhetem magamnak."
Akkor most számoljunk: tehát 100 000 szülés 50 év alatt, 20 000 szülés 10 év alatt, 2000 szülés egy év alatt, 365 napra leosztva (ha se szombatja, se vasárnapja, se évi rendes szabadsága nem volt) annyit jelent, hogy napi 5,4 szülést vezetett a szakértő úr. Ha egy szülés átlagosan – mondjunk keveset – 4 óra hosszáig tart, akkor 21,6 órát töltött el a szakértő úr naponta a szülőágy mellett (amennyiben a szülés utáni két órás megfigyelést a szülésznőkre bízta – ha nem, akkor napi 32,4 órát)
A szakvéleményekkel kapcsolatban számos reflektáció található még a Vádlottak állásfoglalása című írásban, ami elolvasható a szules.hu oldalon. Az erősen szakmai részek fölolvasásást nem kockáztathattam meg, mert a laikus számára ezek teljességgel követhetetlenek.
És ha megengeditek, a nyomaték kedvéért zárás képpen mégegyszer felolvasnám azt a pár mondatot, ami a módszertani levél összegzése a szakértői véleményekkel kapcsolatban:
"elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szakvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vagy helytelen szakvélemény születik, az -amellett, hogy általában is kétségeket támaszthat az egész szakértői intézménnyel szemben. téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet."