Dr. Geréb Ágnes 17 évet dolgozott kórházban szülész-nőgyógyász orvosként.  1977-ben gyakornok szülészorvosként ő volt az, aki Magyarországon legelőször engedett be édesapákat a szülőszobába. Akkoriban a férjeknek ez még tilos volt, tilos volt feleségük mellett lenni, gyermekük születésének élményét megtapasztalni. Mikor az intézetvezető professzor tudomására jutott, hogy dr. Geréb Ágnes beengedett édesapákat a szülésekre, fél évre kitiltotta a szülőszobából. Dr. Geréb Ágnes később kidolgozta a férjek beengedésének föltételrendszerét, és elérte, hogy az elfogadottá váljon. A Szegedi Női Klinikán az ottani újszülött osztály orvosai és dr. Geréb együtt vezették be, hogy az újszülöttek az édesanyjukkal maradhassanak (rooming in; ma már elterjedt módszer Magyarországon).

Dr. Geréb a '80-as években újabb, pszichológus diplomát szerzett, mert szükségesnek látta a szülészet és a pszichológia határterületén való munkát. Klinikáján ő volt az első ilyen szakember; mára már szinte minden szülészeten bevett szokás pszichológust is alkalmazni.

1992-ben nemzetközi konferenciát szervezett a háborítatlan szülés témakörében, háromszáz résztvevővel. Az előadók olyan, háborítatlan szüléssel foglalkozó szakemberek voltak, akiket máig a legnagyobbnak tartanak, mint például Michel Odent, Sheila Kitzinger, Marsden Wagner, Wendy Savage stb. A magyar szakemberek (például Bálint Sándor, Rákóczi István) itt ismerkedhettek meg a háborítatlan szülés elméleti kérdéseivel és gyakorlati tapasztalataival. Abban az időben Magyarországon mindenki úgy szült, hogy a hátára fektették, kikötözték a lábát, automatikusan gyógyszereket adtak neki, és egyedül voltak, nem lehetett mellettük senki. Dr. Geréb célja a konferenciával az volt, hogy a magyar szülész- és szülésznői szakma megismerkedjen a nőközpontú szüléssel, és hogy megújuljon a bábaság.

Dr. Geréb létrehozta az Alternatal Alapítványt, melynek keretében folytatta ismeretterjesztő munkásságát, konferenciák szervezését, könyvek és filmek kiadását. Rendszeresen konferenciákat szervezett Magyarországon országszerte, ahová neves külföldi szakembereket hozott el, például Ina May Gaskint, Marshall Klaust, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket, módszereket ismerhessék meg a magyar nők, az orvostanhallgatók, szülészorvosok, szülésznők stb.

Dr. Geréb nevéhez kötődik a dúlaság bevezetése Magyarországon. 1994-től járt dúlákkal szüléshez, és rendszeresen indított dúlaképzőt. Mára Magyarországon a dúla elfogadott, támogatott, elismert segítség mind a kórházi, mind az otthoni szüléseknél.

Dr. Gerébnek célja volt, hogy az otthonszüléseknél részt vevő szakemberek is megfelelő képzést kapjanak, ezért lépéseket tett annak érdekében, hogy a szülésznőképzőben oktassák az otthonszülést, ami mára már természetes.

Dr. Geréb 1989-től, az első otthonszülés kísérésétől kezdődően próbálta elérni, hogy elfogadott legyen a szülésnek ez a módja is, és hogy megalkossák ennek törvényi kereteit is. Rendszeresen fölkereste az aktuális kormányzatokat, az érintett hatóságoknál (KÖJÁL  majd ÁNTSZ, minisztériumok stb.), engedélyekért folyamodott. Részt vett a magyarországi otthonszülést szabályozó rendelet előkészítésében is: az ezzel kapcsolatos minisztériumi egyeztetéseken egészen 2010 októberéig jelen volt.

2011-ben, mikor az otthonszülést szabályzó rendelet megjelenése után a bábaközösségek elkezdtek dolgozni, egyetlen bába kivételével az összes bába dr. Geréb tanítványa volt.

 

A szülési kedv egyértelműen növekszik, ha a szülés felemelő élmény.

A háborítatlan szülésnek testi-lelki egészségmegőrző szerepe van.

Azok a nők, akik információk birtokában, háborítatlanul szülnek, a szoptatás előnyeit ismerik és tovább szoptatnak.

Tudományosan bizonyított, hogy a hosszan tartó szoptatás csökkenti a Magyarországon szinte népbetegségnek számító mellrákot.

Még nem bizonyított, de logikus, hogy azok a nők, akiknek a méhszája a szülés alatti beavatkozások és vizsgálatok híján épen marad, nagyobb eséllyel ússzák meg a szintén népbetegségnek számító méhnyakrákot, hiszen a méhnyakrák egyik, bizonyított kockázati tényezője a méhszáj sérülése.

 

Dr. Geréb munkássága hatással volt a kórházon belüli szülészet színvonalának jelentős javulására is. Nemcsak a Szegedi Női Klinikán eltöltött 17 éves gyakorlata alatt elindított változásokkal, hanem azzal is, hogy a magyar nők igényeit fölismerte és támogatta, elősegítette azt a folyamatot, melynek eredményeképpen társadalmi elvárássá vált a méltó kórházi szülés is. Úttörő volt és bátor: járatlan utakat tett milliók számára járhatóvá. Hiánypótló tevékenységet végzett. Képes volt társadalmi szintű változásokat elérni, generálni.